Korsós Zoltán szakmai honlapja


Magyar Természettudományi Múzeum | Magyar Biológiai Társaság | Centre International de Myriapodologie | Societas Europaea Herpetologica |

 

Zoológus vagyok, 1982 óta dolgozom a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában. 2013-ban öt évre megbízást kaptam a Múzeum főigazgatói posztjának betöltésére. A múzeum Myriapoda (soklábúak) gyűjteményének kezelőjeként fő kutatási területem az ikerszelvényesek (Diplopoda) és a százlábúak (Chilopoda) taxonómiája, szisztematikája, faunisztikája, állatföldrajza és ökológiája. Legfontosabb – készülőben lévő – összefoglaló munkám e témából a Magyarország ikerszelvényeseit tárgyaló modern határozókönyv. A Kárpát-medence diplopodáin kívül főleg Kelet-Ázsia (Japán, Korea, Tajvan, a Himalája-vidék) faunáját kutatom, de gyűjtöttem a Kaukázus, Mexikó, Dél-Afrika, Thaiföld, Ausztrália és Új-Zéland területein is.

Futó kutatási témám (2007-2012) Tajvan és a környező szigetvilág (Japán, Riukiu-szigetek, Fülöp-szigetek) ikerszelvényes-faunájának állatföldrajzi elemzése, új fajok fölfedezése. A három biogeográfiai régió (orientális, palearktikus és délkelet-ázsiai) találkozásában fekvő Tajvan különleges és érdekes területe a kevéssé ismert, talajlakó állatok kialakulásának. 2009 és 2012 között többszöri meghívással összesen 34 hónapot töltöttem Japánban, Okinawán, a Riukiu Egyetem Trópusi Bioszféra-kutató Központjában dolgozom meghívott professzorként. A rendkívül változatos Riukiu-szigetvilág ikerszelvényes-faunáját kutatva 53 szigeten jártam, és több mint 1200 fiolából álló referenciagyűjteményt állítottam fel, számos új szigetadattal és eddig 12 tudományra új fajjal.

A myriapodológián kívül a kezdetektől foglalkozom a kétéltűekkel és a hüllőkkel. Herpetológiai érdeklődésem főként a magyarországi fajok populációbiológiai kutatását és természetvédelmét öleli fel. Több nemzetközi fórumon (így az Európai Herpetológiai Társaság [= SEH] főtitkárhelyetteseként és az Európa Tanács Berni Egyezménye kétéltű-hüllő szakértői csoportjának elnökeként) képviseltem ennek az állatcsoportnak a természetvédelmi kutatását. Ezen belül több mint 15 éven át kiemelkedő témám volt a ma már csak Magyarországon előforduló, veszélyeztetett helyzetű rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) kutatása. Jelenleg a haragos sikló (Hierophis caspius) és a pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) elterjedését és természetvédelmi biológiáját, filogeográfiáját kutatom. Más kollégákkal együtt dolgoztam egzotikus hüllőkkel is a természetes élőhelyükön, így a Günther-gekkóval (Phelsuma guentheri) a Mauritius melletti Kerek-szigeten, a miloszi viperával (Macrovipera schweizeri) és a hierroi óriásgyíkkal (Gallotia simonyi, Kanári-szigetek) is. Legutóbbi nemzetközi herpetológiai együttműködésem Dél-Afrikába vezetett, ahol a fokföldi gyíkfauna melanisztikus (fekete) populációinak jelentőségét és természetvédelmi kérdéseit feszegettük.

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézetének alkalmazott zoológus képzésében a "Zootaxonómia" és a "Zooszisztematikai gyakorlatok" oktatásában vettem részt. Sikeres habilitációm után munkámért 2005-ben címzetes egyetemi docensi címet kaptam, 2009-ben a Kihelyezett Zootaxonómiai Tanszék vezetője voltam.

A Magyar Biológiai Társaság alelnöke vagyok, tagja a Magyar Rovartani Társaságnak és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 2006 óta szerkesztem a több mint 100 éves, magyar nyelvű tudományos folyóiratot, az "Állattani Közlemények"-et. Összesen 53 országban jártam múzeumi gyűjtőexpedíciókon és tanulmányutakon, 165 tudományos közleményem van és eddig 38 tudományra új ikerszelvényesfajt írtam le.

©2006 Korsós Z. | Kapcsolat | Utolsó frissítés: 2013. augusztus 21.