Részletes önéletrajz
Dr. Korsós Zoltán
(2013. augusztus 18.)
Budapesten születtem, 1958. február 14-én. Édesapám, Korsós József (1913-1998) 1935-ben végzett a Ludovika Katonai Akadémián, a II. világháborúban vezérkari századosként vett részt. Utána 16 évig úthengergéppel dolgozott, majd az esti műszaki főiskola elvégzése után a Közúti Közlekedési Kutató Intézetből ment nyugdíjba. Édesanyám Tóth Piroska 1922-ben született, háztartásbeliként dolgozott, jelenleg özvegyi nyugdíjas. Anyai nagyapám, dr. Tóth Lajos (1882-1957) a pápai református Teológiai Akadémia igazgatója volt, az Ószövetség Bibliafordításában szerzett érdemeket. Nagyanyám, dr. Bitzó Sarolta (1885-1965) a magyar nők között elsőként doktorált 1909-ben német irodalomból. Testvére, Biczó Ilona (1886-1970) Szombathelyen volt festőművész és rajztanár, férjével, Fábián Gyula íróval (1884-1955) a város kultúrájának meghatározó személyiségei voltak a 20-as, 30-as években. Gyermekeik (unokanagybátyáim) közül dr. Fábián Gyula (1915-1985) a gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékének alapító professzora volt, dr. Fábián Pál pedig az ELTE nyelvészprofesszora.
Gimnáziumi tanulmányaimat a zuglói I. István (1990-től Szent István) Gimnázium fizika tagozatán végeztem, 1976-ban érettségiztem. Egy év hódmezővásárhelyi katonai szolgálat után az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán szereztem diplomát 1982-ben. Első (és egyetlen rövidebb megszakítással azóta is tartó) munkahelyem a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, ahol zoológusként a soklábúak (Myriapoda) gyűjteményének kezelője, valamint kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó herpetológus kutató vagyok. Egyetemi doktori fokozatomat herpetológiából (gyíkok ökológiájából) 1984-ben védtem meg, a biológiai tudomány kandidátusa pedig 1996-ban lettem az ikerszelvényeseken (Diplopoda) végzett rendszertani tanulmányaimmal. 1995-től 1998-ig az Állattár igazgatóhelyettese, 1999 és 2003 között pedig igazgatója (főosztályvezetője) voltam.
2004-től Jelenlegi munkahelyemről másfél éves kitérővel 1991-1993 között az akkori Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályán a Múzeumi Osztály osztályvezető-helyettese voltam, ahol feladatom nem csak a természettudományi szakterület feladatainak ellátása és az államigazgatásban való képviselete volt, hanem az országos múzeumok és a megyei múzeumi hálózat áttekintése, szakmai irányítása, kapcsolattartás a levéltárakkal, könyvtárakkal és a műemlékvédelemmel. Minisztériumi munkásságom alatt két nemzetközi konferenciát szerveztem a múzeumügyről, részt vettem a Magyar Múzeumok c. folyóirat létrehozásában és a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum rekonstrukcióinak beindításában, az utóbbi számára a volt Ludovika Akadémia felszabaduló épületegyüttesét kijelölve.
Több mint 50 külföldi tudományos konferencián vettem részt, köztük rendszeres előadója vagyok az Európai Herpetológiai Társaság két évente rendezett, a World Congress of Herpetology 3-4 évente rendezett, valamint a Centre International de Myriapodology három évente rendezett konferenciáinak. Még egyetemi hallgatóként szervező tagja voltam az 1981-ben Budapesten tartott Szocialista Országok Első Herpetológiai Konferenciájának, és meghívó-szervezőtitkára a rá 10 évre szintén Budapesten tartott 6. Európai Herpetológiai Konferenciának. Ez utóbbinak 220 résztvevője volt, a több mint 50 előadás anyagát angol nyelvű konferenciakötetbe szerkesztettem. 1989-ben tagja lettem a kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó Európai Herpetológiai Társaság (Societas Europaea Herpetologica) Természetvédelmi Bizottságának, majd 1993-tól nyolc éven át a Társaság főtitkárhelyettese voltam. Tagja, majd (1995-2003 között) elnöke lettem az Európa Tanács a vadon élő állatok és élőhelyük védelmét szabályozó Berni Egyezménye Kétéltű és Hüllő Szakértői Csoportjának, amely két évente ülésezik Strasbourgban. Tagja vagyok az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) Species Survival Group European Amphibian and Reptile Specialist Group-jának, valamint a Conservation Breeding Specialist Group-nak. Részt vettem jónéhány európai kétéltű- és hüllőfaj természetvédelmi akciótervének és az Európa Tanácsi tagországok számára szóló ajánlások kidolgozásában. Tagja voltam a védett állatok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) magyarországi szakértői tanácsának, melynek kapcsán több tucat esetben véleményeztem az engedély nélkül külföldről behozott élő állatok és származékaik faji hovatartozását. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalával közösen akciótervet dolgoztam ki a csak hazánkban élő rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) megőrzésével kapcsolatos feladatokról és lehetőségekről; erről könyvet és angol nyelvű konferenciakötetet szerkesztettem.
Harminc éve tagja vagyok a Magyar Biológiai Társaságnak. Öt éven át titkára voltam az Állattani Szakosztálynak, amelynek 1994-ben 100 éves fennállási évfordulóját általam szerkesztett emlékkötettel és konferenciával ünnepeltük meg. 1995-1999 között a Társaság főtitkár-helyettese, 2000 óta alelnöke vagyok. Minden évben megrendezzük a hazai biológiai kutatások magyar nyelvű előadófórumát, a Magyar Biológiai Társaság vándorgyűlését. 1992-2003 között tagja voltam a magyar múzeumok érdekképviseletét ellátó Pulszky Társaságnak, és öt éven át voltam a reprezentatív folyóirat, a Magyar Múzeumok szerkesztőségi tagja.
Megalakulása, 1996 óta aktív
résztvevője vagyok az Állatorvos-tudományi Egyetem önálló szakként beindított
alkalmazott zoológus képzésének. Munkahelyem, az MTM Állattára ma a Szent
István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Zoológiai Intézetének Kihelyezett
Zootaxonómia Tanszékeként is működik, ennek tanszékvezetője vagyok. Évente
három tantárgyat, mintegy 80 órát oktatok; a Magyarországon először, új
tantárgyként bevezetett "Zooszisztematikai gyakorlatok - A fenetikus és
kladisztikus osztályozás alapjai" című kurzusomért Széchenyi István
Professzori Ösztöndíjban részesültem 1998-2001 között. A tantárgyból megírt
jegyzetemet a pécsi, szegedi, debreceni és budapesti tudomány-egyetemeken is
használják. 2005-ben habilitáltam a Szent István Egyetemen, majd ezután oktatói
tevékenységem elismeréseként címzetes egyetemi docenssé neveztek ki.
2009 és 2013 között összesen 30 hónapot töltöttem a japán okinavai Ryukyu Egyetemen, ahol meghívott vendégprofesszorként a szigetek talajlakó ízeltlábú állatvilágát tanulmányoztam.
Tudományos szervező munkámat öt négyéves Országos Tudományos Kutatási Alap pályázat, hat sikeres Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat és számos Európai Uniós nemzetközi pályázat jellemzi. Témavezetőként összesen 16 egyetemi szakdolgozatot irányítottam, és 6 PhD-hallgatóm közül eddig négy sikeresen befejezte, megvédte doktori disszertációját. Szerzőként részt vettem 9 könyv fejezeteinek megírásában, köztük olyan átfogó művekében, mint a Művelődéstörténeti Lexikon, a Révai Új Lexikona, a Múzeumi Arcképcsarnok, a Pannon Enciklopédia, a Zootaxonómia egyetemi tankönyv, a "Magyarország a XX. században" kötetek. A Kossuth Kiadó számára saját fényképeimmel készítettem egy Magyarország kétéltűit és hüllőit bemutató CD-ROM-ot, írtam három füzetet a Kárpát-medence élővilágát ismertető "ÉlőVilág" sorozatba, és fotóimmal hozzájárultam a "Kontinensről kontinensre" sorozat Észak-Amerika kötetéhez is. Az elmúlt 30 évben öt kontinens összesen 53 országában jártam múzeumi gyűjtőexpedíciókon és tanulmányutakon. Háromszor voltam a háború előtti Kaukázusban (Grúziában, Örményországban, Dagesztánban, a Kabardin-Balkár és a Csecsen-Ingus Köztársaságokban), kétszer Mexikóban, háromszor Dél-Afrikában, valamint Marokkóban, Ausztráliában, Észak- és Dél-Koreában, négyszer Tajvanon. Két hónapos egyetemi terepgyakorlatot vezettem 1995-ben Új-Zélandra, és részt vettem a Széchenyi Zsigmond születésének 100. évfordulójára szervezett 1998-as kenyai Kelet-Afrika Expedíción. Két alkalommal végeztem természetvédelmi herpetológiai kutatómunkát a Mauritius melletti Kerek-szigeten az ottani hatóságok meghívására. Expedíciós tanulmányaim során személyes összehasonlító tapasztalatokat szereztem a magányos, különleges állatvilágot hordozó tengeri szigetekről, így Bornholmról (az Északi-tengerben), Milosról (az Égei-tengerben), a Kanári-szigetek Hierro tagjáról, Új-Zélandról, Mauritiusról, a Hawaii-szigetekről és Tajvanról. Megfigyeléseimet tudományos közleményekben, ismeretterjesztő cikkekben és diavetítéses előadásokban adtam közre. A hangzó médiával való jó személyes kapcsolatomat 23 rádió- és 28 tv-szereplés mutatja, nem csak riportalanyként, hanem műsorok szakértőjeként is. Az írott sajtóban több folyóirattal van rendszeres együttműködési kapcsolatom (Természet Világa, Élet és Tudomány, Vadon, TermészetBúvár, Terrárium magazin, stb.), amelyet az összesen eddig megjelent 183 ismeretterjesztő közleményem fémjelez.
Hobbim a fényképezés; képeimet rendszeresen felhasználom előadásaim során és publikálom ismeretterjesztő közleményeim mellett. Két mauritiusi tanulmányutunkat 2001. január 24 - március 12. között fotókiállításban mutattam be a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika-téri kiállítótermében ("Isten tenyerén - Mauritius" címmel).