Korsós Zoltán szakmai honlapja


Magyar Természettudományi Múzeum | Állatorvostudományi Egyetem | Centre International de Myriapodologie | Magyar Biológiai Társaság |

Zoológus vagyok, 1982-től 2020-ig a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgoztam, 2013 és 2019 között az intézmény főigazgatójaként. A múzeum Myriapoda (soklábúak) gyűjteményének kezelőjeként fő kutatási területem az ikerszelvényesek (Diplopoda) és a százlábúak (Chilopoda) taxonómiája, szisztematikája, faunisztikája, állatföldrajza és ökológiája. Legfontosabb – készülőben lévő – összefoglaló munkám e témából a Magyarország ikerszelvényeseit tárgyaló modern határozókönyv. A Kárpát-medence diplopodáin kívül főleg Kelet-Ázsia (Japán, Korea, Tajvan, a Himalája-vidék) faunáját kutatom, de gyűjtöttem a Kaukázus, Mexikó, Dél-Afrika, Thaiföld, Ausztrália és Új-Zéland területein is.

Korábbi kutatási témám (2007-2012) Tajvan és a környező szigetvilág (Japán, Riukiu-szigetek, Fülöp-szigetek) ikerszelvényes-faunájának állatföldrajzi elemzése, új fajok fölfedezése. A három biogeográfiai régió (orientális, palearktikus és délkelet-ázsiai) találkozásában fekvő Tajvan különleges és érdekes területe a kevéssé ismert, talajlakó állatok kialakulásának. 2009 és 2012 között Japánban, Okinawán, a Riukiu Egyetem Trópusi Bioszféra-kutató Központjában dolgoztam meghívott professzorként. A rendkívül változatos Riukiu-szigetvilág ikerszelvényes-faunáját kutatva 55 szigeten jártam, és több mint 1200 fiolából álló referenciagyűjteményt állítottam fel, számos új szigetadattal és eddig 19 tudományra új fajjal. Az utóbbi években Vietnam és a Koreai-félsziget került az érdeklődésem központjába.

A myriapodológián kívül a kezdetektől foglalkozom a kétéltűekkel és a hüllőkkel. Herpetológiai érdeklődésem főként a magyarországi fajok populációbiológiai kutatását és természetvédelmét öleli fel. Több nemzetközi fórumon (így az Európai Herpetológiai Társaság [= SEH] főtitkárhelyetteseként [1993-2001] és az Európa Tanács Berni Egyezménye kétéltű-hüllő szakértői csoportjának elnökeként, 1990-2005 között) képviseltem ennek az állatcsoportnak a természetvédelmi kutatását. Ezen belül több mint 15 éven át kiemelkedő témám volt a ma már csak Magyarországon előforduló, veszélyeztetett helyzetű rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) kutatása. Rajta kívül a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) és a pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) elterjedését és természetvédelmi biológiáját, filogeográfiáját kutattam. Más kollégákkal együtt dolgoztam egzotikus hüllőkkel is a természetes élőhelyükön, így a Günther-gekkóval (Phelsuma guentheri) a Mauritius melletti Kerek-szigeten, a miloszi viperával (Macrovipera schweizeri) és a hierroi óriásgyíkkal (Gallotia simonyi, Kanári-szigetek) is. Legutóbbi nemzetközi herpetológiai együttműködésem Dél-Afrikába vezetett, ahol a fokföldi gyíkfauna melanisztikus (fekete) populációinak jelentőségét és természetvédelmi kérdéseit feszegettük. Utoljára egyetemi hallgatók irányításával folytattam kutatásokat a rákosi vipera, a kaszpi haragossikló és a foltos szalamandra populációbiológiájában.

2020 februárjától 2023 szeptemberéig, nyugdíjba vonulásomig az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetében, az Ökológiai Tanszék (jelenleg Zoológiai Tanszék) egyetemi docense voltam. Ennek előzményeként az alkalmazott zoológus képzésben 1994 óta a "Zootaxonómia" és a "Zooszisztematikai gyakorlatok" oktatásában vettem részt. Sikeres habilitációm után munkámért 2005-ben címzetes egyetemi docensi címet kaptam, 2009 és 2020 között a Természettudományi Múzeumba Kihelyezett Zootaxonómiai Tanszék vezetője voltam. Az egyetemi három év alatt az ökológia tantárgycsoport felelőse voltam a biológus BSc és MSc hallgatók számára, és összesen 9 szakdolgozati munkát témavezettem.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek 50 éve, alapítása óta (1974) tagja vagyok, a Magyar Biológiai Társaságnak pedig 1977 óta (2018-tól elnöke), 2006 és 2015 között szerkesztettem a Társaság több mint 100 éves, magyar nyelvű tudományos folyóiratát, az "Állattani Közlemények"-et. Összesen 65 országban jártam múzeumi gyűjtőexpedíciókon és tanulmányutakon, 196 tudományos közleményem van és eddig 54 tudományra új ikerszelvényesfajt írtam le. Rövid szakmai életrajzom innen tölthető le.

© 2024 Korsós Z. | Kapcsolat | Utolsó frissítés: 2024. október 16.